újabb fizio

Voltunk egy másik fizioterapeuta-állatorvos doktornőnél, és azt hiszem jó híreink vannak.
Úgy tűnik, hogy Bobó fájdalma főképpen hiszti volt.
Azt mondta a doktornő, hogy a röntgenje valóban katasztrofálisan rossz, de a kutyáknál nem mindig van párhuzam a röntgenkép és a tünetek között. Van olyan kutya, aki nagyon rossz röntgennel semmilyen fájdalmat nem mutat, van aki pedig apró eltéréstől is esetleg már járni is alig tud.

Nos, Bobót most az egyszer nem úgy vizsgálták meg, hogy feldobták egy asztalra és megnyomkodták, hanem a doktornő félórán keresztül csak játszott vele és játékosan vizsgálta.
Végül én etettem Bobót, a hátsó fele volt a doktornő felé, és ő minden irányba teljesen megmozgatta a lábát. Bobó pedig oda sem nézett, csak evett. Ebből az látszik, hogy a fájdalmi reakciójának nagy része hiszti volt (ami állítólag teljesen érthető azok után, hányszor nyomogatták már össze pici kora óta).
A jobb lábát nem használja rendesen, ez tisztán látszik, és a mozgatásnál is ennél tartott ellen egy kicsit.
Természetesen szó sincs arról, hogy ne lenne baj, nagyon rosszul megy, terhelésre sántít is, csak úgy tűnik, hogy a probléma talán enyhébb, mint amilyennek eddig gondoltuk, legalábbis a külső tünetei.

Szóval a terv:
Vettem egy készüléket, a képen látható, a hatásairól pedig itt van pár szó:
http://www.budastore.hu/omron_e4_izom-ideg-stimulator.html

Egy hónapig napi kétszer 15 percet kezelem vele (még nem tudom hogyan, de majd valahogy megoldom), addig igyekszünk a mozgást visszafogni, aztán egy hónap múlva indulhat az izom visszaépítése, ha már nem mutat fájdalmat.

Két hónap múlva, ha megyünk kontrollra, nagyon remélem, hogy úgy tudunk menni, hogy a műtét nem feltétlenül szükséges még.
Persze meg fogom kérdezni, kockáztatunk-e valamit, ha halasztjuk a műtétet, de amit jelenleg értek a dologból az az, hogy egy 8-10 hónapos kiskutyát nagyon nehéz egy ilyen nagy műtét után olyan nyugalomban tartani, ahogy az elő van írva. Arról nem is beszélve milyen kockázatos ez...

Szóval a műtét nincs lemondva, amúgy sem csinálná meg a doktor úr 2-3 hónapnál korábban, így addig próbálok mindenféle alternatív gyógymódot amit csak találok, hátha tudok rajta segíteni.

Ma reggel pedig Bobó felrohant a lépcsőn, ami soha nem ment neki, úgyhogy nagyon bizakodom :) 

Előzmények

Bobó 2013.10.20-án született, én pedig 2013.11.28-án fogadtam örökbe.

Ő a fény az éjszakában, egy hihetetlenül okos, ügyes, kedves kiskutya.

Fajtáját tekintve eddig labrador, border collie, terrier, argentin dog ősöket lehetett felfedezni benne.

Jelenleg majdnem 8 hónapos és 18,5 kiló.

Három hónapos kora óta járok vele oviba, május 10-én pedig elkezdtünk egy alapfokú tanfolyamot is, június 22-én fogunk vizsgázni.

Bobót pici korától rendszeresen vittem orvoshoz azzal, hogy nem fut rendesen, sokat fekszik, bután megy. Mindig megnyugtattak, hogy csak a növekedéstől van, attól fáj a lába.

Aztán május 31-én elvittem egy ortopéd specialistához, aki megállapította, hogy súlyos, kétoldali csípődiszpláziája van, pár hónapon belül meg kell műteni.

Hát itt tartunk most. Ma elmegyünk fizioterápiára, megnézik milyen alternatív kezeléseket tudnak ajánlani. Egy helyen már voltunk, megmutatták hogyan kellene otthon masszírozni, de sajnos Bobó sem ott, sem otthon nem hagyja, hogy a fájós lábaihoz érjek... :(

Úgyhogy elmegyünk ma, megnézik, több szem többet lát alapon. Aztán ha mást nem, bérelek neki egy bemer mágneses párnát, ami a fájdalomcsillapítást és gyulladáscsökkentést szolgálná addig, amíg nem lesz műthető.

Ő a szemem fénye, és ebben a blogban szeretném megörökíteni a mindennapjait, hogy később majd mosolyogva olvashassam vissza :)